Hogy bírtad ki sírás nélkül? Hogy hagytál ott a Nyugatinál?
Nem bírom ki hogy ne írjak! Reggel úgy kelek hogy bőgök, este úgy fekszem. Hiányzol. Nem tudok semminek sem örülni. Reggel eljövök dolgozni, aztán haza megyek, gépezek, TV és minél előbb lefekszem hogy gondolni se gondoljak.
Mindeközben meg várom hátha jelentkezel. Mint régen.
Az a legszörnyűbb hogy megígértem nem jelentkezem. Nálam ez a legnehezebb. Bármi más könnyebb lenne.
A levél amit adtam neked. Minden beteljesült. De nem ezért adtam. Nem azért, hogy a könnyebbik végét fogd meg. Hanem hogy oldjuk meg!
5. nap
2009.06.11. 21:49 | Gyökérke | Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://gyokerke.blog.hu/api/trackback/id/tr991179866
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
